(Jakab levele 5. fejezetének 16. verse)
KIKĂRT KELL IMĂDKOZNUNK?
Rokonaink, barĂĄtaink. "Azok, akik IstenĂ©rt akarnak munkĂĄlkodni, kezdjĂ©k ezt otthon, a sajĂĄt hĂĄzukban, a szomszĂ©daik Ă©s barĂĄtaik körĂ©ben. ElismerĂ©sre mĂ©ltĂł missziĂłterĂŒletet talĂĄlnak itt.
KIKĂRT KELL IMĂDKOZNUNK?
Rokonaink, barĂĄtaink. "Azok, akik IstenĂ©rt akarnak munkĂĄlkodni, kezdjĂ©k ezt otthon, a sajĂĄt hĂĄzukban, a szomszĂ©daik Ă©s barĂĄtaik körĂ©ben. ElismerĂ©sre mĂ©ltĂł missziĂłterĂŒletet talĂĄlnak itt.
A szemĂ©lyes imĂĄban mindenki olyan hosszan imĂĄdkozhat, Ă©s olyan konkrĂ©t kĂ©rĂ©st tĂĄrhat fel, amilyet akar. ImĂĄdkozhat az összes rokonĂĄĂ©rt Ă©s barĂĄtjĂĄĂ©rt." | "Isten megĂgĂ©rte, hogy bölcsessĂ©get ad azoknak, akik hittel kĂ©rik, Ă©s amit Ć megĂgĂ©rt, azt meg is teszi. KedvĂ©t leli abban a hitben, amely a szavĂĄn fogja Ćt. Augustinus Ă©desanyja imĂĄdkozott a fia megtĂ©rĂ©sĂ©Ă©rt. BĂĄr semmi jelĂ©t nem lĂĄtta annak, hogy Isten Lelke Ă©rintette a szĂvĂ©t, mĂ©gsem csĂŒggedt el. Az ujjĂĄval rĂĄmutatott a szövegre, Ă©s a sajĂĄt szavait tĂĄrta Isten elĂ©, Ășgy, ahogy azt csak egy anya tudja. MĂ©ly megalĂĄzkodĂĄsa, sĂŒrgetĆ kĂ©rĂ©se Ă©s rendĂthetetlen hite eredmĂ©nyre vezetett, Ă©s az Ăr teljesĂtette a szĂve vĂĄgyĂĄt. Ć ma is Ă©ppen ilyen kĂ©sz meghallgatni a nĂ©pe kĂ©rĂ©sĂ©t."
A haza szolgĂĄlatĂĄban. "Amikor a gyermekeitek a hadseregbe mentek, az imĂĄtok követte Ćket. Isten csodĂĄlatosan megĂłvta Ćket. SokfĂ©le ima ostromolta az eget, hogy ezek a fiĂșk megmaradjanak az Isten irĂĄnti engedelmessĂ©g ĂștjĂĄn, Ă©s hogy az Ă©letĂŒket az Ć dicsĆsĂ©gĂ©re szenteljĂ©k."
A csĂŒggedtek. "Sok ember mĂĄr nem tud remĂ©nykedni. Hozzuk vissza az Ă©letĂŒkbe a napfĂ©nyt. Sok elcsĂŒggedt ember van, bĂĄtorĂtsuk Ćket. ImĂĄdkozzunk Ă©rtĂŒk."
Akik megbĂĄntanak bennĂŒnket. "Az Ăr megszĂŒntette JĂłb fogsĂĄgĂĄt, amikor nemcsak önmagĂĄĂ©rt imĂĄdkozott, hanem azokĂ©rt is, akik szembeszĂĄlltak vele. Amikor ĆszintĂ©n vĂĄgyott arra, hogy azok az emberek, akik megbĂĄntottĂĄk Ćt, segĂtsĂ©get kapjanak, Ć maga nyert segĂtsĂ©get. Ne csak önmagunkĂ©rt imĂĄdkozzunk, hanem azokĂ©rt is, akik megbĂĄntottak, s akik folyamatosan megbĂĄntanak bennĂŒnket. ImĂĄdkozz, imĂĄdkozz kĂŒlönösen az Ă©rtelmeddel. Ne hagyj nyugtot az Ărnak, mert az Ć fĂŒlei nyitva vannak az Ćszinte, sĂŒrgetĆ imĂĄra, amikor a lĂ©lek megalĂĄzkodik elĆtte."
Ima mĂĄsok ĂŒdvössĂ©gĂ©Ă©rt. "Az ĂŒdvözĂŒltek osztoznak a MegvĂĄltĂł örömĂ©ben, amikor a szentek között Ă©szreveszik azokat, akik az imĂĄjuk, fĂĄradozĂĄsuk, szeretetĂŒk Ă©s ĂĄldozatuk nyomĂĄn tĂ©rtek Krisztushoz."
ĂSSZEFOGLALĂS ĂS IMAGONDOLAT
ImĂĄdkozni kell, soha fel nem adni; bĂĄrmi legyen is. A drĂĄga fĂ©rjĂŒnkĂ©rt, felesĂ©gĂŒnkĂ©rt Ă©s gyermekeinkĂ©rt, valamint az Ć fĂ©rjĂŒkĂ©rt Ă©s felesĂ©gĂŒkĂ©rt, unokĂĄinkĂ©rt, minden barĂĄtunkĂ©rt Ă©s hozzĂĄtartozĂłnkĂ©rt. ImĂĄdkoznunk kell azokĂ©rt, akik megkĂ©rnek bennĂŒnket, hogy imĂĄdkozzunk Ă©rtĂŒk. ImĂĄdkozzunk Isten gyermekeiĂ©rt az egyhĂĄzunkban Ă©s azon kĂvĂŒl. ImĂĄdkozzunk minden vallĂĄsos emberĂ©rt, zsidĂłkĂ©rt, mohamedĂĄnokĂ©rt, keresztĂ©nyekĂ©rt. Jahve minden hivĆ gyermeke nemsokĂĄra prĂłbĂĄra lesz tĂ©ve, mint JĂłb, hogy kiderĂŒljön, hƱek leszĂŒnk-e, Ă©s igazak. E Földön minden embernek döntenie kell, hogy az Ășj vilĂĄgrendet, vilĂĄgkormĂĄnyt Ă©s az egy vilĂĄgegyhĂĄzat követi-e, amelynek a cĂ©lja az Ășj szent rĂłmai birodalom helyreĂĄllĂtĂĄsa, vagy Isten szavĂĄt követi. Mindannyiunknak fel kell vennĂŒnk a fenevad bĂ©lyegĂ©t, vagy Isten SzentlelkĂ©nek pecsĂ©tjĂ©t.
Ădes AtyĂĄnk! SegĂts nekĂŒnk oly egyĂŒttĂ©rzĆn imĂĄdkozni, hogy a vilĂĄg nĂ©pei Ă©szrevegyĂ©k a kĂŒlönbsĂ©get, Ă©s hogy közĂŒlĂŒnk azok, akik mĂĄr Ă©szrevettĂ©k, ne adjĂĄk fel a drĂĄga hitĂŒket. Urunk! LegyĂ©l irgalmas, Ă©s Ćrizz meg bennĂŒnket a hƱsĂ©gben.
So, sit again, relax, and savor a new ì°ëŠŹìčŽì§ë ž casino expertise like your favourite cup of coffee
VålaszTörlés