NEHEZEN TALÁLUNK IDŐT AZ IMÁRA

"Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat." (Zsoltárok 27:14)

HOGYAN TALÁLHATUNK IDŐT AZ IMÁRA ÉS AZ ELMÉLKEDÉSRE?

A figyelés szükségessége: "Figyelned kell, különben az élet sürgős elfoglaltságai oda vezetnek, hogy elhanyagolod az imát, éppen akkor, amikor a legnagyobb szükséged volna az imából származó erőre. Az Istenfélelem abban a veszélyben van, hogy kiszontja azt a lélekből a kötelezettségek teljesítése iránti túlzott igyekezet. Súlyos bűnt követünk el, ha lelkünket megfosztjuk attól az erőtől és mennyei bölcsességtől, ami kérésünkre szüntelenül rendelkezésünkre állna. Szükségünk van arra a világosságra, amit csupán Istentől nyerhetünk el, mert e bölcsesség nélkül senki sem teljesítheti kötelességeit."

Az ima az erő forrása: "Emlékezz arra, hogy az ima erőd forrása! Egyetlen munkás sem lehet eredményes, ha csak gyorsan, futtában imádkozik, és elrohan, hogy olyan dolgokkal foglalkozzon, amit szerinte elhanyagoltak, vagy ami feledésbe merült. Csupán néhány elsietett gondolatot szánt Istennek, nem szán időt az elmélkedésre, az imára, és nem vár arra, hogy az Úr megújítsa lelki és fizikai erejét. Így hamar elgyengül, és nem érzi az Isten Lelkének felemelő, késztető befolyását. Nem serkenti őt a friss élet. Elcsigázott testét és kimerült elméjét nem frissíti fel a Krisztussal való személyes közösség."

Az ima elhanyagolása a serénység és látványosság miatt: "Létszámunk növekedésének következtében szélesebb körű terveket kell lefektetünk, hogy eleget tehessünk a kor kihívásainak. Eközben nem látható gyarapodás a kegyességben, a keresztény egyszerűségben és buzgóságban. Úgy tűnik, hogy a gyülekezet megelégedett az első lépésekkel a megtérés útján. Sokkal készségesebbek a tevékeny munkában, mint az alázatos odaadásban, a külső vallási tettek végrehajtásában, mint a szív bensőséges munkájában. Elhanyagolják az imát a tevékenység és a látványosság kedvéért. Pedig a kegyességet, ami a szív megüresítésével és megtisztításával kezdődik, a mindennapi ima által kell ápolni."

Legsúlyosabb hibáink az ima elhanyagolásából erednek: "Ha megengedjük, hogy a munkában tanúsított igyekezet elvonjon bennünket annak a célnak a teljesítésétől, hogy naponta keressük az Urat, a legsúlyosabb hibákat fogjuk elkövetni, és a legsúlyosabb veszteségeket fogjuk elszenvedni. Az Úr nem lesz velünk, mert bezártuk előtte az ajtót, s így nem jut el lelkünkhöz. De ha imádkozunk, akkor is, amikor kezünk munkával van tele, az Úr füle nyitva lesz, és meghallja könyörgésünket. Ha elhatározzuk, hogy nem szakadunk el erőnk Forrásától, az Úr is elhatározza, hogy jobb kezünk mellett marad, és segítségünkre siet, hogy ne kelljen megszégyenülnünk ellenségeink előtt.

Krisztus kegyelme képes lesz elvégezni értünk mindazt, amit erőnk végső megfeszítésével sem érhettünk volna el. Azokat, akik szeretik és félik az Urat, gondok sokasága veheti körül anélkül, hogy bizonytalanná és botladozóvá tenné lépteinket. Isten gondoskodik rólad azon a helyen, ahova kötelességeid állítanak, de gondod legyen arra, hogy amilyen gyakran csak lehet, keresd fel azt a helyet, ahol el szoktad mondani imáidat." Semmi se tántorítson el az imától és a Biblia tanulmányozásától. "Ne engedjük, hogy bármi is - akármilyen drága és szeretetreméltó -oly mértékben lefoglalja elménket, hogy eltávolítson bennünket Isten Szavának kutatásától és a buzgó imától."

ÖSSZEFOGLALÁS ÉS IMAGONDOLATOK

Irgalmas Atyánk! Kérünk, segíts nékünk imádkozni, mert a Szentháromsággal való bensőséges kapcsolat nélkül eltávolodik tőlünk a te Szent Lelked; elhal lelkiségünk, s bármennyit dolgozunk is, eredménytelenek leszünk. Segíts nekünk meglátni azt, hogy a túlhajszolt munka akkor is megronthatja lelki életünket, ha az Úr ügyében végezzük azt; hogy amikor rossz döntéseket hozunk és hibákat követünk el, akkor szívünk és elménk zárva van a mennyei befolyás előtt. Luther Márton is felismerte: "Ha nem töltök minden reggel két órát imában, akkor napközben le fog győzni a gonosz."

Uram, segíts nekünk abban, hogy semmi - bármilyen jónak tűnjön - se vonjon el bennünket attól, hogy kutassuk Igédet, hosszan elmélkedjünk Krisztus szeplőtelen élete felett, és figyeljük a Szentlélek halk hangját, mikor ezt mondja: ez az út, ezen járjatok.